 |
 |
 |
 |
Általánosan elfogadott definíció nem létezik, ami meghatározná, hogy ki is a belsőépítész. Összefoglalóan a belsőépítész feladata az épített környezet belső tereinek alakítása, annak műszaki tervezése, térszervezése, stílusának kialakítása, hangulatának megteremtése a feladata. A belsőépítészet az egyetemes építészet szerves része, annak nélkülözhetetlen alkotóeleme.
Nagyon sok építész vállal belsőépítészeti munkákat, míg van néhány lakberendező is, aki belsőépítésznek titulálja magát. A köztudatban sok esetban a belsőépítészet, a lakberendezés szinonimájaként használatos. Ma Magyarországon a Nyugat-Magyarországi Egyetem Alkalmazott Művészeti Intézetében és MOME Építészeti Intézetén szerezhető belsőépítész szakirányú diploma, ahol építészeti- és belsőépítészeti tervezést, bútortervezést, építészelméletet és szaktörténetet is tanulnak többek között. Egy lakberendező nem feltétlen tanul statikát, épületszerkezettant vagy épületgépészetet. Ezeket inkább a gyakorlatban ismeri meg, annyira, amennyire azt a feladatai megkívánják.
Sajnos napjainkban valamelyest háttérbe szorulnak a belsőépítészek, vagy legalábbis a manapság elkészült épületek tervezőinek listáján nem találunk belsőépítész tervezőt. Irodaházak, lakóparkok, egyetemi épületegyüttes, középületek, iskolák, stb. épülnek anélkül, hogy az építész, a megrendelő vagy a beruházó igényelné a belsőépítész szakág bevonását.
Semmi nem is kötelezi őket arra, hogy ezt megtegyék, ugyanis semmilyen törvényi előírás nincs erre nézve illetve nem engedélyköteles tevékenység. A belsőépítész terveknek nincsenek törvényileg előírt tartalmi, formai és műszaki követelményei, nem jogosultság köteles.
Nem mellékes az sem, hogy a generáltervező/megrendelő úgy gondolja, hogy megspórolhatja a belsőépítész tervezési díját, gazdaságosabbá téve ezáltal a beruházást. Sajnos sokan elfelejtik, hogy a belsőépítészek a speciális szakmai, műszaki és művészeti ismereteikkel, kreativitásukkal sokkal nagyobb hozzáadott értéket biztosítanak, mint amennyibe a munkadíjuk kerül. Persze ez nem a beruházási költségeken realizálódik, így marad az eddigi hozzáállás.
A belsőépítész munkájának folyamata:
1. Belsőépítészeti koncepcióterv: az Építési engedélyhez szükséges tervek készítésével egy időben készül, amely a műszaki terv kiegészítéseként, anyag- és színtablókkal, színes kézi vagy számítógépes látványtervekkel mutatja be az elsődleges belső térrendezést, koncepciót.
2. Tenderterv: tartalmazza a berendezési, padlóburkolati és álmennyezeti terveket, amelyek megmutatják a belső térben megjelenő, burkolatot, azok típusát, kiosztását, gépészeti elemet, világítótestet, beépített és mobil berendezést.
3. Konszignáció: pontos leírás a betervezett termékekről, anyagokról.
4. Kiviteli terv: a kiviteli terv részletezi a különböző technológiák feladatait. Falnézeteken, részletterveken, alaprajzokon keresztül bemutatja az építési-bontási-, gépészeti -, világítási-, és burkolási terveket, szakipari feladatokat.
Mindezek mellett létezik egy folyamatosan aktualizálódó látványtervből, falnézetekből álló tervdokumentáció, amely egybefogja és bemutatja a belső terek összképét, prezentálva azt a megrendelő felé.
Szükség esetén a belsőépítész feladata az egyedi bútortervek elkészítése is.
Ha érdekel valakit a magyar belsőépítész szakma, akkor érdemes böngészni a TérMűves honlapot, amely a magyar belsőépítészettel, iparművészettel és lakberendezéssel foglalkozik. A MAOE (Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete) Belsőépítész Információs Portálon szintén találunk belsőépítészeket, akikkel fel tudjuk venni a kapcsolatot. Az igazán kíváncsi embereknek pedig érdemes ellátogatni az évente Milánóban megrendezésre kerülő I Saloni nemzetközi bútoripari szakkiállításra, ahol tényleg találkozhat mindenkivel, aki a szakmában számít és megismerheti a legújabb trendeket, gyártási technológiákat, stb.
A belsőépítész munkák ára általában szerepel a tervezők honlapján, bár ezek mindenesetben irányadó árak csupán. Érthető módon a belsőépítészek drágábban dolgoznak a legtöbb lakberendezőtől, viszont könnyebben vállalkoznak rá, hogy olyan dolgokat tervezzenek, amelyek nem kaphatóak bolti forgalomban, azokat még ki kell kísérletezni, megtalálni rá a megfelelő alapanyagot és le kell gyártatni.
Ne lepődjünk meg, a sztár belsőépítészek sok esetben nem vállalnak magánlakásokat csak középületek belső tervezését, üzleteket, éttermeket, hotelek, stb. berendezését. Az 1998-ban alapított "Az év belsőépítésze" díjat is hangversenyterem, általános iskola, templom, stb kiemelkedő színvonalú belső munkálataira ítélte oda a Magyar Építész Kamara szakértő zsűrije.
Remélhetőleg a jövőben egyre inkább bővül azon megrendelők köre, akiknek határozott elképzelése, kiforrott ízlése van, akik olvassák a külföldi szaklapokat, ismeri a tervezők munkáit, és ami a legfontosabb, elismerik a belsőépítész munkáját.
|
|
|
|
 |
|
|
